Bemutatkozás

Termékeink

Árlista

Akciók

Nagycenk








Nagycenk



A nyugat-magyarországi peremvidék Sopron-Vasi-síkságán helyezkedik el. A határ dél-nyugati rész dombos és a Soproni-hegység nyúlványaihoz kapcsolódik.



Elérhető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon – a település vasútállomása 1865-ben épült; a Győr–Sopron-vasútvonalon levő megállója (Nagycenk–Hidegség) a 90-es években megszűnt.
Közúton elérhető a 84-es és a 85-ös főúton.



Nevének eredete
A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták. A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, például 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk) A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk, németül Kleinzinkendorf első ismert neve Tótcenk volt. 1544-től már Dávid Czenknek írják.



Története
Késői ásatások (1904-ben) őskori telepet tártak fel. A réz- és bronzkorból is találtak leleteket. Hallstatti korú hamvasztásos sírt, római és avar kori temetőt is feltártak. A község határában római kori kőépület maradványait lelték fel.
A község első birtokosai Czenki Demeter és Lőrinc, majd Osli Gergely; később a Kanizsay-család, a Poki-család, majd az Ember-család volt. Ez utóbbi család kihalása után 1570-ben a Nádasdyak birtokába került a két község (Kiscenk és Nagycenk). A török időkben német és vallon katonaság járta és pusztította a környéket (1590). Később Bethlen Gábor hadjáratától szenvedett a lakosság. Miután Nádasdy III. Ferencet kivégezték, mert részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, a cenki birtok 1671-ben a királyi kincstárra szállt át. I. Lipót, Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy-birtokok közül Sárvárt és a hozzá tartozó Alsó- és Felsővidéket – utóbbihoz tartozott Cenk is.
Hogy a birtokok örökjogon a Draskovich-család birtokába kerülhessen, több pénzt kellett volna fizetnie, mint amennyi elő tudott teremteni. Draskovich ezért elzálogosította Széchényi György győri püspöknek a birtokok egy részét. Az egyezség (1678) szerint Széchényi György érsek, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi családra a vagyon véglegesen csak utódja, II. Széchényi György révén szállt át 1711-ben, és ez tette lehetővé, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.



A vasúti közlekedést a Déli Vasút indította el 1865-ben a Wiener Neustadt-Nagykanizsa közti vonalon. Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. Közigazgatásilag 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven, de máig sem épültek össze teljesen. Az uradalom és a község 1945-ig a Széchenyiek birtoka volt.

(Forrás: Wikipedia)


Elérhetőségek:                                               Nyitvatartás:
Nagycenk, Soproni u.110.
Tel.:(+36) 99/360-253
Mobil.: (+36) 20/326-5397
Sopron, Csengeri u. 54.
Tel.: (+36) 99/327-158
Mobil.: (+36) 20/987-1844
Hétfő-Kedd: Szünnap
Szerda-Szombat: 14:00-17:00
Vasárnap: 10:00-14:00
Email: meggyesicukraszda@citromail.hu